Nyuszi Párt
Nyuszi Párt
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szavzás 2
Mi legyen a NyTT-vel?

Ne is foglakozzunk velük
Csak védekezzünk ellenük
Rohhanjuk le őket
Békésen jussunk valamire
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Naptár
2024. Október
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Látogatottság
Indulás: 2005-11-29
 
Mystat
 
1. fejezet

1.fejezet

A válasz: 42

Sötét, viharos éjszaka volt… azaz… Inkább csak borongós hajnal… mikor útra keltünk. Mindenkit megviselt a Próféta távozása, de nem engedhettük meg magunknak a csüggedést. Az erdő sötétebbnek tűnt, mint amilyen lenni szokott, mintha gonosz erők figyelnék küldetésünk. De 41 társunknak segítségre volt szüksége.

Csak kilencen jelentkeztek a csapatba és nem volt sok időnk.

Ráadásul még mindig csak egyedül toporogtam a szemerkélő esőben

Miért is? Alig néhány napja kezdődött az egész.

Kora reggel volt, csak néhányan voltunk még bent és mi is elég fáradtak voltunk. Én éppen a létra tetején egyensúlyozva próbáltam megigazítani egy függönyt a falon, mikor egy teljesen a füléig rémült nyuszi rohant be a Pártházba, segítségért kiáltozva. Siettében véletlenül meglökte a létrát, én pedig egy legalább nyolcpontos szaltóval vertem be a fejem a mennyezetbe.

- Segí'ccsetek nékem, bátó' társaim! Messzi fődekrő' gyüvök én, egy nyuszinyájbó' sikerült szabadúnom nékem, de nem teljesen sikeresen. Ugyanis a nyájt, egy Nagyranőtt Nyúlpásztor őrizte, és észrevett engemet! Űdözni kezdett, alig bítam idáig szussza', a Répa velem vót. Míndent megtészek, amit kétek, csak védjétek meg szeginy füleim a Nagyranőtt Nyúlpásztortó! Míndenbe' segítem a Nagy Nyuszi Pá'tot, én lészek a legszó'gosabb munkás, csak mencsetek meg engem!

- Ne, félj, persze, hogy megvédünk, hiszen megértőek és segítőkészek vagyunk minden nyúltestvérünkkel. Nyugodj meg, nem lesz baj. - nyugtatta Lloth, azzal egy különösen ízletesnek tűnő répát nyújtott át a riadt nyuszinak.

Ekkor jutottam el addig a pontig, hogy képes voltam felülni és kikászálódni a leszakadt függöny alól. – Azt mondod többen is voltatok? – igyekeztem valami értelmeset is kinyögni – Mert akkor rajtuk is segítenünk kéne.

- Köszönöm, tesvérejim, hogy segítetek, s szívem még bódogabb, hogy szeginy, rabságban sínylődő társaimon is segítenétek. Sose felejtém ezt el, soha!

És mindenben segíccségetekre lészek a mentőakcióban, amit csak kértek.

41 tásam vót még, bizony, 41! De a Nagyranőt Nyúlpásztór nagyon érős, és ravasz, mint a róka! Mégis sikerűt valahogy kijátszanom, és a kutyáját is, merhogy az is van néki, de mint mondottam, a Nagyranőtt Nyúlpásztór majd' idáig üdözött, nem tom, mér' fódút vissza. De a kutyája addig ottan maradt, és őrízte a nyájt. Szívem reméli, vótak még páran olyan bátrak, hogy szökéssel próbákózzanak, de Nyúlpásztór pulikutyája nagyon félelmetes! Vigyázni kell véle!

Mindezt hallva, aggodalommal telve tekintettem magam elé. – Hogy fogom ezt a függönyt visszaakasztani olyan magasra? Hajjaj.

Így hát megszerveztük a mentőakciót.

Gondolataimból a BBB* csapat érkezése rántott vissza a valóságba. Aldor üdvözölt, nyulai pedig a rossz idő láttán szomorúan tették zsebre napszemüvegeiket, amik különben nagyon jól álltak nekik.

Majd nemsokára megérkezett Xeloren és Lloth is.

Lloth, mint Főkémelhárító Munkatárs is tartott velünk, hiszen létfontosságú volt, hogy az akció teljesen titokban bonyolódjon le.

- Előre megyek, felderítem a terepet. - mondta, azzal elindult a sűrűbe.

Ő is érezte az ellenségesen figyelő tekinteteket, noha nem tudta volna megmondani, honnan jöhet a veszély. A fák görnyedten hajoltak a gazzal benőtt ösvény fölé, s alig-alig engedtek át fényt a szürkén derengő égboltról. Az erdőben szinte éjszakai sötétség uralkodott.

Botorkálva haladt előre a homályban, mígnem egyszer csak hideg fém érintette a bőrét. Talán a Nagy Nyuszi sietett segítségére, s adott neki hihetetlen gyorsaságot, hiszen amint félreugrott, a csapda fogai összezárultak. Beleborzongott, mikor arra gondolt, mi történt volna, ha a lába ott maradt volna az acél szorításában. Óvatosan folytatta tovább útját, s az avarban megpillantott egy sötétlő halmot. Közelebb érve látta, hogy egy Róka esett áldozatul egy másik csapdának. Szemei elkerekedtek, ahogy felismerte az igazságot. Egyetlen lény van, amelyik a Nyuszikat, és a Rókákat egyaránt pusztítja...

Lélekszakadva rohant vissza társaihoz:

- Vadász! Egy Vadász van az erdőben, és csapdákat helyezett el!

A Nyuszi Air légitársaság az erdő felett a Jumbo Air 2000-ből készült kidobni Nyuszi Fishert.

- Itt a madárka, a cél felé értünk! - mondta a mikrofonba a miniatűr gép pilótája.

- Rendben Nyuszi, ugrás. - gondolta magában, és meglendült.

-2000,1500,1000,500 - csökkentek a méterek, és 200-nál nyitotta ki az ernyőt, nehogy az ellenség radarjai észleljék.

Földet érve lecsatolta az ernyőt, és kibiztosította a répavetőjét. A GPS-sel a többieket próbálta bemérni.

- 50 méter?! Akkor biztos észrevettek.

És már futott is feléjük. De hirtelen megtorpant. Emberszagot érzett. Kezébe véve egy nyúltojásgránátot, és felkapcsolva hőlátóját az erdőt szépen lassan elkezdte átfésülni. Semmi.

- Központ! Itt Nyuszi! Azonnali átfésülést kérek az erdőről.

- Pontos koordináták?

- Nincs pontos koordináta, az egészet. Valamint jelezzenek valahogy a többieknek. Innen lentről nem lehet. Kiszúrnának.

- Igenis!

Nyuszi még mindig idegesen pásztázta a környéket. Egyszer csak valami elkezdett mocorogni a mögötte lévő bokorban. - Egy róka! Vagy nem? - Nyuszi kibiztosította a gránátot, és a bokorba hajította. Villanás, és halk pukkanás. A bokor leégve, de semmi. Nyuszi úgy döntött, hogy a többiek felé kezd el futni. Amint lépett egyet, megint mocorgott egy bokor, aztán még egy, és még egy. - Csapda! - Nyuszi puskáját kézbe véve futni kezdett, de nem tudta, hogy hova, mert a GPS bedöglött. Eközben töknemnyugisan a koordinátor.

-NYUSZI! MINDENÜTT VADÁSZOK! Az erdő vagy egyharmada el van lepve emberekkel. Kapcsolatot létesítek a mókusokkal, ők biztos többet tudnak. A többiek helye 3224.8332.Koord ki.

Nyuszi meg csak futott, mögötte pedig egyre több árny gyülekezett, de. MÁR LÁTOTT MINKET! Az árnyak meg elkezdtek oszlani, mintha menekülnének. A többiekhez érve lihegve mondta: - Csapda! Mindenütt vadászok!

Amint a 42-ek utolsó tagja, s egyben a kis, de annál bátrabb csapat idegenvezetője megértette, mekkora bajban vagyunk, rögtön reagált.

- Mindenki utánam! - kiáltotta, majd anélkül, hogy felmérte volna, ki követi, és ki nem, rohanni kezdett fel, egy kisebb földkupacra. Onnan felugrott egy lenyúló faágra, azon kettőt ugrott, majd vissza a földre, és már ott is volt előtte egy üreg szája, amiről tudta, hogy több száz méteren keresztül megy a föld alatt egészen majdnem a Nagy Nyúlpásztor répaföldjéig, hisz ezen keresztül menekült el, így sikerült megtévesztenie egy időre a Nagy Nyúlpásztort, és annak rosszindulatú puliját.

Felkötöttük a nyúlcipőt és Xeloren után iramodtunk. Emlékeimben megjelentek azoknak az ősi fóliánsoknak a képei, amik szerint errefele régóta elhagyatott nyúlüregek vannak.

Bevetettem magam a járatba. Mikor körülnéztem lélegzetelállító látvány tárult a szemem elé. A falak tele voltak festményekkel és karcolatokkal, amik a Nagy Nyuszit ábrázolták és elbeszélték tanításait. Ó, ha lenne időnk mindezt tanulmányozni! Talán később még lesz alkalmam visszatérni ide békésebb körülmények közt.

Nyuszi minket követve egy műugrót megszégyenítve ugrott bele az üregbe, és abban gurult a válaszútig. Ekkor ránk nézett.

- Jelentem, Nyuszi Fisher, az állatközik különleges kommandó parancsnoka, a nyuszihadak 6-os kommandó b vezére, valamint az 1. légideszant parancsnoka szolgálatra jelentkezik. A feltérképezett helyzet a következő: az erdő nagy részét emberek lepték el. - mondta a jelentést, miközben kipihegte magát. Elővette a kommot, amivel próbált a központtal kapcsolatot teremteni, de sajnos a cucc bekrepált. Eközben a PDA-ra a mókusok elküldték a jelentést. Tényleg vadászok lepték el a területet.

- Mindenki fel van szerelkezve? Mert ez most durva lesz.

Gyorsan készítettem egy vázlatos térképet, amin ezt a helyet az üregi nyulak csarnokának neveztem el. Át kellett kelnünk az ősi tárnákon. Biztonságos kell, hogy legyen, hiszen Xeloren egyszer már megtette ezt az utat.

De csalódottan tapasztaltuk, hogy a csarnokból több járat is továbbvezet, és míg Xelorennek idefele csak egyenesen kellett haladnia, most válaszút előtt álltunk. Felettünk megrázkódott a föld.

Idegesen megszorítottam rúnákkal díszített teniszütőmet.

- Kell, hogy legyen kiút!

Ekkor a föld újra megrázkódott, és a mennyezet itt-ott repedezni kezdett, majd megsüllyedt. Földrögök váltak le a plafonról. Emberi beszéd hallatszott - a szavakat még nem lehetett tisztán érteni -, és kutyák csaholása.

- Futás tovább! - kiáltotta Lloth. - Itt vannak a Vadászok a kutyáikkal!

Xelorenhez fordult:

- A társaid ugye az erdőn kívül raboskodtak? Ha kijutunk a rengetegből, a Vadászok már nem üldözhetnek minket, hiszen ők ide vannak láncolva, elvégre minden mesében és történetben az erdőben élnek!"

- Jó, de akkor merre menjünk? - kérdezte Nyuszi.

Döntenünk kell!

- Erre! - választottam ki találomra az egyik járatot.

Éreztem, ahogy egyre mélyebbre vitt minket az út. Itt már nem rázkódott a föld. - De vajon mi lehet a mélyben?

- Ez az alagút elvezet minket majdnem egészen a répaterület széléig, ahol 41 szegény társam raboskodik még valószínűleg. - zihált Xeloren - Ha eljutunk odáig, akkor onnan már nem sokra van a fahíd, amin átkelhetünk, és ott meg kell küzdenünk a pulival és a Nagyranőtt Nyúlpásztorral... A vadászok úgy hiszem, azt próbálják megakadályozni, hogy még több nyuszi szökjön meg. És mit fogunk tenni, hogy jutunk haza, ha el is sikerül végeznünk a küldetést? Ha jól sejtem vérengző vadászvakondokok is ólálkodnak a földben, akik segítenek a vadászoknak, és visszatartanak minket, ha a föld alatt próbálnánk menekülni...

- Igazán arcátlanság lenne, ha vakondokokat vetnének be ellenünk. – jegyeztem meg, saját idomított vakondokainkra gondolva.

Ahogy haladtunk tovább a járatban, egyszer csak földbe gyökerezett a tappancsunk. Előttünk egy szakadék volt!!! Bár elképzelni sem tudtam, hogy kerülhetett oda. Aggodalmasan Xelorenre néztem.

- Javíts ki, ha tévednék, de gondolom legutóbb ez még nem volt itt. Hogy jutunk át?"

Xeloren meghökkenve nézte a szakadékot, fogalma sem volt, hogy kerülhetett oda... nemrég mikor menekült, még nyoma sem volt.

Enyhén megremegett a föld, és mellettünk a falból előkúszott egy Burrover 14-es földfúró tank.

Felnyílt az oldalajtó és Fefceman lépett ki belőle fekete kommandósruhában.

-A Nagy Nyuszi lássa lelkemet, siettem, de sok dolgot kellet még indulás előtt elrendeznem. Nna de itt vagyok én is. – nézett szét - Hát ezen a szakadékon, hogy jutottál át? - kérdezte Xelorent. Hallván a választ hogy eddig ez nem volt itt, megvakarta a fejét – Hűha!

- Na hát a tankba ennyien nem férünk el, meg hogy kikerüljem ezt a szakadékot, nincs idő, átugratni nem tudok. De van egy kötelem a tankban. Aki elég bátor és ügyes, hogy átugorja a szakadékot a derekán a kötéllel, az átugorhatna, odaerősítené a kötél végét valamihez és így biztonságosan át tudunk kelni. - reménykedve nézett végig rajtunk - én is megtenném, de öreg vagyok már az ilyen nagy ugrásokhoz, a lelkem bátor, de a testem gyenge....

- Én megyek! - jelentkezett Nyuszi, és már kezében is volt a kötél. Meglendült, és nekifutott. Épphogy meg tudott kapaszkodni, de sikerült. Felrugaszkodott, és egy biztos helyre kötötte a kötelet.

Miután átjutott, és kibiztosította a kötelet, puskáját kézbe véve körülnézett a túloldalon, de semmi különöset nem látott. Ezért előbbre ment egy kicsit, de ott sem volt semmi, bár... talán valami mégis van. EGY FRESKÓ! Nyuszi nézte-nézte, megkopogtatta. Üreges. Biztos van valami mögötte. A puskatussal betörte a falfestményt, és... egy tojás volt mögötte. De nem akármilyen tojás. EZ volt a Nagy Húsvéti Nyuszi, a Nagy Nyuszi távoli rokonának híres aranytojása! Felvette, és bedugta hátizsákja egy biztos részére sok hasonló értékes kacat mellé, és visszasétált a szakadék szélére.

Eközben mi is megkezdtük az átkelést.

Lloth bizonytalanul felkapaszkodott a kötélre, majd lassan elindult. Nagyon ügyelt arra, hogy ne nézzen le: tudta, az a halálát jelentené.

- Ó a francba! Miért vagyok én tériszonyos?

Xeloren, miután feleszmélt, gyorsan ment is a kötélhez, hogy minél hamarabb a túloldalt legyen, és folytathassuk a küldetést szegény társai megmentéséért.

Visszagondoltam cirkuszos éveimre. Felkaptam három göröngyöt és felléptem a kötélre. Lassan, óvatosan lépkedve nekiindultam, közben elkezdtem a göröngyökkel zsonglőrködni. Nagyon szokatlan volt, hogy most nem egyensúlyozok közben teáscsészéket az orromon, de talán még így is sikerülhet. A közepe táján egyszer csak meginogtam. Éreztem, ha nem teszek valamit sürgősen, lezuhanok. Egy hirtelen mozdulattal a levegőbe ugrottam, megperdültem...

A következő pillanatban pedig már magabiztosan álltam a kezeimen (mancsaimon).

Lloth megkövülten figyelte mutatványomat: - Aaaaaaaaaztaaaaaaaaaaaaaaaaa!!

Miután átértem és körülnéztem kicsit, észrevettem egy betört hímes-freskót.

- Na, már mindjárt megleszünk. – kezdte Nyuszi - Namánmost tudjátok mit találtam? Nem? AZ EASTER EGGET!A HÚSVÉTI NYUSZI ARANYTOJÁSÁT! Állítólag hihetetlen varázsereje van. Van itt egy mágus, vagy valami ilyesmi? - kérdezte, miközben hátizsákjából elővette a tojást

Amikor megláttam a tojást szólni is alig bírtam a döbbenettől.

- Fefceman főinkvizítor meg tudná vizsgálni, de ő még odaát van. Egyáltalán, át tud jönni? – kérdeztem aggódva.

- Úgy vélem, tudom mi ez a hely, ahol vagyunk - nézett körbe Nyuszi.

- Ez... a nyulak ősrégi temploma, ahol a világ legnagyobb mágikus vackait helyezték biztonságba. Ez magyarázat, miért van itt ilyen sok ember. A tárgyakat keresik. - meséli döbbenten.

- Nyzu... Bszuszi... Bzz... Bzz... Nyuszi, itt a koordinátor. Az emberek fölöttetek vannak. A közelben van egy gépünk, megpakolva répabombákkal. Rövid időre tűz alá tudjuk venni a területet. - mondta a rádióba az irányító.

- Rendben koord, nyomjátok az áldást! Nyuszi ki.

Végül Fefceman is átmászott, nagy nyögések közepette - Phü, huuu, hah, oh a derekam, jaj a kezem - De átért - Na ad csak ide fiam azt a tojást, megnézzük, tán ha tud valamiben segíteni. – Nézegette, forgatta. - hát egyelőre sokat nem tudok mondani, de vigyázz, víz ne érje, és össze ne törjön - azzal visszaadta.

Legközelebb óvatosabbak legyetek a freskókkal - szólt egy kicsit feddően - inkább ésszel, mint erővel.

- Szerintem ne sokat időzzünk itt tovább, ki tudja milyen rémségek vannak idelent. – Ez utóbbin egy pillanatra elgondolkodtam és bizonytalanul végignéztem a társaságon, majd hozzátettem:

- Rajtunk kívül!

Így hát továbbindultunk.

Lloth előreóvakodott a lejtős járatban. Az alagút azonban néhány tíz méter után kettéágazott. De egyértelmű volt, merre menjünk tovább: a jobb oldali járatot elzáró tömény bűzfaltól bárki megfulladt volna.

- Azt hiszem, egy különösen rosszkedvű borz is tanyázik errefelé...

- Akkor balra. – mondta Nyuszi - De a taskomban van két gázmaszk, ketten valakivel át tudnánk jutni.

- Nekem gyanús az a bűz. – szólalt meg Fefceman - Fel kellene deríteni, de ésszel, lehet hogy csapda. Ö ö ö..öö akarom mondani valamit lehet, hogy eldugtak oda, valami érdekeset, valami izgalmasat, valami titkosat. Remélem nem egy borz-alom az.

- Akkor nézzük meg – mondta Nyuszi, és Fefceman kezébe nyomja a gázmaszkot.

Nyuszi nem értette miért nézett rá hirtelen olyan csúnyán Fefceman, de felvette a maszkot.

- Menjünk! - mondta a maszktól fura kongó hangon.

Kézbe vette a puskáját, fefcemannek még kibányászott egy dugi revolvert a kényes helyzetekre…

- Szükséged lesz rá. - zörögte, és belépett a gázfelhőbe. Miután átlopakodott a füstfüggönyön, a gázmaszk ellenére majdnem elhányta magát. Pedig sok ilyet látott már. Mindenütt a vakondokok, és borzok tetemei, vagy megcsonkított darabkái fogadták a látogatókat. Mi volt ez? Hirtelen zörejt hallott meg az egyik szobor mögött. Odalopakodott, és... nem hitt a szemének. Két nagy zöldfejű UFÓ társalgott egymással. Nem. UFÓK nincsenek! Vagy mégis. De az biztos, hogy észrevettek. Kis mobilszerű vackokat aktiváltak, és lézert kezdtek lőni Nyuszira, és fefcemanre.

- Feküdj! - Ordította el magát, és már tüzelt is a répavetővel. A génkezelt, robbanó répa az egyik rusnyaság pofájában landolt, de a másik még időben rá tudott lőni Nyuszira, aki halálos sebet kapott. Itt a vég. Vagy nem? Hirtelen remegni kezdett a föld, és egy átláccó alak belebújt Nyusziba, aki külsőre, és belsőre is megváltozott. De ő már nem Nyuszi Fisher volt. Ő... Nyuszi Nukem. Hirtelen felugrott, kezébe kapott két réplazmaágyút, és hamuvá pirítgatta a zöldikéket. Jöttek, de hiába. Nyuszi csak lőtt, és az ufók pedig sorra feketedtek el. Miután legyakott mindenkit, fefcemanhez fordult.

- Csá, fefi! Jót tett nekem ez a lélekcsere. Biztos valami halott überhíró szelleme várta az olyan tökéletes testeket, mint ÉN. Na, párszáz ufóval kevesebb. Na, összfog.: először a vadászok, a rókák, és a vakondokok szövije, utána UFÓ-k. Ha ez így megy tovább, még a Nyuszident Evil is be fog kacsintani.

Eközben odakint a várakozás egyre nyugtalanabbá tett minket.

Aldor a nyulait rendezgette, hogy tartsák a védelmi alakzatot, és ne szakadjanak el, illetve ne essenek hanyatt egymáson. Ennek köszönhetően alkalmunk volt megcsodálni a méltán híres teknősbéka és nyúl harci alakzatokat, valamint az igen különös dodekaéder nevezetű formációt, aminek alkalmazása nem kevés erőt és gyakorlatot igényel, főleg az alul lévőktől.

- Mikor jönnek már vissza?

Idegességemben répát kezdtem rágcsálni. Természetesen a többieket is megkínáltam. Finom friss répák voltak, igazi hazai termés. Nevetséges, ha belegondolok, hogy vannak akik megpróbálnak leszokni róla. Karotin-tapaszokat ragasztgatnak magukra, gyűléseket tartanak Anonim Répazabálók néven, meg ilyesmik.

Idáig jutottam gondolataimban, amikor messze, a folyosó végén villódzást láttunk.

- Csak nem a "Táncoló fények" varázslatot sütötte el valaki? – hüledeztem.

Már majdnem rászántuk magunkat, hogy utánuk menjünk, vagy ha mi nem is, legalább a BBB bátor nyúlfiai, ám egyszer csak Fefceman tántorgott ki a folyosóból.

- Valami italt, de erőset!!

Nem vitatkoztunk vele, látszott rajta, hogy alaposan megviselte az elmúlt fél óra. A BBB szerencsére fel volt készülve az ilyen vészhelyzetekre is. Egyikük hátizsákjából előkerült egy üveg répálinka.

Mikor fefceman megkapta, jól meghúzta - Azok a rohadt ufok is ellenünk vannak?!. – motyogta maga elé halkan.

Nem mertük megkérdezni, mi történt velük. Én is csak hónapokkal később tudtam meg, mikor Nyuszi egyszer elvállalta, hogy megszervezi a húsvéti bábelőadást a kicsiknek. Na, többször nem is engedtem meg neki…

- Azt hiszem, eldőlt a kérdés, merre haladjunk tovább... Nem tudom, mi az, ami ennyire kikészítette a Főinkvizítort, de ÉN tuti, hogy nem akarok vele összefutni! - mondta Lloth határozottan, és elindult a másik folyosó felé.

Néhány kanyar után izgatottan kiáltott vissza:

- Fényt látok! Napfényt! Itt a kijárat!

Mindannyian utánamentünk és végre mi is megláttuk a fényt az alagút végén.

Végre kiértünk!

Nem hallottam semmi gyanúsat, így kidugtam a fejem a lyukból. Az eső már elállt. Kimásztam, és ekkor éreztem meg, hogy valami nincs rendben.

De mi? A gázt biztos elzártam indulás előtt.

Megvan! Ezeknek a sárga izéknek nem kéne itt lenniük. De mik is ezek?

Közelebb mentem az egyikhez és egy feliratot láttam rajta:

GUMIKACSA

MADE IN DUCKLAND

HAVE A NICE DIE!

Ebben a pillanatban a gumikacsa megmozdult, én pedig ijedten ugrottam hátra.

A mellettem álló Lloth rettegve figyelte, ahogy a hét gumikacsa megindult felénk, szemükben az állati ösztön vérengzése lángolt.

- Segítő Nyuszi, gyere gyorsan!!! - kiáltotta, de mivel nem jelent meg a nyuszi népmesék hatalmas bajnoka, alternatív megoldásként inkább visszamenekült a járatba egy hangos - Lődd le őket Nyuszi Nukeeeeeem!!! - sikoltással.

Fefceman dermedten nézte a felénk közeledő sárga rémségeket. Szívét rémület járta át. nadrágját meg majdnem más.

Majd kettőt pislantott: - Állj nyulak! Ez csak kacsa! Ezek nem igaziak! Nézzétek csak - azzal odament a legközelebbihez, és egy határozott mozdulattal felborította.

- Nagy sárga kacsa alakú lufik. Ijeszgetni jó, másra nem...

- Ez biztos? - kérdezte elhaló hangon Lloth, aki még mindig reszketve bújt elő Nukem háta mögül - Olyan igazinak látszanak!

Lehet, hogy mégsem volt olyan jó ötlet bátornak és önfeláldozónak tettetni magam, és eljönni erre a Nyusziverte akcióra? - gondolta.

- Gyorsan haladjunk tovább!

Miközben futottunk, mögöttünk lövések dördültek. Már látom a folyót!

- De a híd túl messze van...!

- Kitartás! – próbálta tartani bennünk a lelket fefceman, aki korát meghazudtoló sebességgel bicegett mellettem - Hiába van messze a híd, menni kell. Nnna akkor nyulaim: gyalog-galopp!!

Nyuszi is elszántan loholt a híd felé, de közben ide-oda tekintgetett. Kereste a BFG-t jó sok tölténnyel, de nem találta.

Miközben mentünk, egyszer csak egy temetőben találtuk magunkat. Hirtelen elsötétült az idő, és esni kezdett – már megint.

Nyuszi előkapta shotgunját, és körbenézett. Semmi. Csak zombik, ZOMBIK! Nyuszi lőtt, és levitte egy döglött macska fejét, aki hátratántoródott, de nem "halt" meg. Nyuszi újra lőtt, de a rohadt zombi csak nem döglött meg. A sírok mocorogni kezdtek, és ZOMBIK másztak ki belőlük. Túl sokan voltak, ezért fefcemannek egy minigunt, Llothnak egy rocket launchert, nekem pedig egy réplazmaágyút dobott. Maga elővette két desert rabbitjét, és elkezdte cafatokra szedni az élőhalottakat.

- Traratrara - a minigun 15 zombit kaszált le.

Zöldes-barna trutyi fröccsent mindenhova, a zombik száma csak egyre nőtt, mindannyian rémülten és eszetlenül lőttünk mindenre, ami egy kicsit is moccant rajtunk kívül. Az eső egyre sűrűbben esett, a zombik eltűntek… Mi pedig közelebb húzódtunk egymáshoz.

Ekkor megremegett a föld, hatalmas árnyak suhantak rémisztő lépésekkel az eső mögött.

- Csitt, mindenki, - suttogta Fefceman - valószínűleg velociraptor-tyrannosaurus keverék mutáns zombik. Szerencse hogy nincs szaglásuk*  és rosszul látnak, ráadásul a hallókészülékük is törékeny. Talán nem vesznek észre minket, mert akkor végünk. Amennyire ismerem a zombikat egy 10 perc múlva vissza kell bújniuk a föld alá, akkor tovább mehetünk.

Lloth megpróbált nagyon-nem-hangosan zihálni és nagyon-nem-hangosan szívdobogni.

Ám Nyuszi nem a türelméről volt híres. Halkan kibiztosított egy holonyuszit, és a zombik elé dobta. Jó ideig észre sem vették, hogy előttük van. Ám mikor a hologram elkezdett balettezni a Jingle Bells-t énekelve, a dinók őrülten rávetették magukat, hasztalan marcangolva a levegőt.

- Futás! - súgta halkan Nyuszi, és lopakodva indult tovább. Zombik sehol, kijárat sehol, minden okés. Vagyis nem. Egy kripta előtt megállt, és ámulattal olvasta a táblán lévő feliratot: Ki ide belép, halál nyula… Gondolta belép, de előtte megkérdezett minket is, hogy van-e kedvünk hozzá.

- Úgysem tudunk eljutni ÉLVE a kijáratig. Max ÉLVEHOLTAN. – humorizált, amivel természetesen sikerült nagyon megnyugtatnia.

- Arra, hogy ide belépj, hagyj fel minden reménnyel! – zártam rövidre a vitát - Különben sem akarok a Halál nyula lenni! – Tettem még hozzá, miközben idegesen pillantottam hátra egy feketekámzsás, kaszás alakra, aki hívogatóan integetett felém.

Lloth megfordult, hogy szépen, diszkréten visszavonuljon, ám mikor szembetalálta magát egy irtózatosan büdös, rothadó, mégis mozgó tetemmel - valaha talán róka lehetett - véletlenül - vagy szándékosan? ezt nem tudjuk meg már soha - még levegőt venni is elfelejtett. Nem tudta, hogy álljon és sikoltozzon, vagy rohanni kezdjen valamerre, így egyiket sem tette. Helyette csak annyit bírt kinyögni:

- A...asszem b-baj v-van...

- Feküdj! - Tüzeltem a réplazmaágyúval, amit Nyuszi adott.

Nagyon nem vagyok ilyen módszerekhez szokva, kicsit ki is borultam: - Meg... Megöltem. Azaz nem is... Izé...

Ekkor valami halvány derengést láttam az övem felől. Hát persze...

A teniszütőm! Higgadtságot és erőt ad nekem a gonosszal szemben.

Felkaptam egy követ, feldobtam a levegőbe és elütöttem. A kő keresztülsüvített a levegőn és három másik rókazombin, akik ezután liszteszsákként dőltek el.

- Nem bírjuk mindet legyőzni!

- Akkor mi legyen? Felezés, telefonos segítség, vagy közönség? – kérdezte Nyuszi türelmetlenül.

- Én a Nyúlcipőre szavazok, mint alternatív megoldásra - szólt Lloth, majd előhúzott a zsákjából egy-egy pár rózsaszín, nyuszifejjel díszített, szőrös mamuszt mindenkinek.

- Gyorsan, vegyétek fel! Ennek segítségével utazhatunk az Éterben*, és elkerülhetünk erről a Nyusziverte helyről. - Ha máshoz nem, a meneküléshez értek - tette hozzá halkan.

Felhúzta a mamuszt, és egy villanással eltűnt a szemünk elől, hogy aztán a temetőn és az erdőn kívülre kerüljön, pontosan annak a mezőnek a szélére, ahol a 41 szerencsétlen nyuszi raboskodott.

Mikor felvettem a mamuszt éreztem, milyen kellemesen puha. Már csak ezért is kérdeztem meg Lloth-t, nem tarthatnám-e meg. Ez a varázstárgy később is sokat segített.

Már én is láttam a mezőt és a közepén egy kunyhót. Amíg a többieket vártuk, megfigyeltem a terepet. Közben arra gondoltam, hogy Nyuszi akár be is mehetett abba kriptába. - Egymaga képes lenne kiirtani a fél kontinenst. Sose fogom megmutatni neki a történelmi fegyvergyűjteményemet.

Eközben Nyuszi a hátizsákjából kiszedte teleport bigyuszát, és már jött is utánunk. De (már megint) nincs rendben. A mezőn nincsenek aktív vulkánok, és valamivel zöldebb is volt. .Na, ezután sikerült jó helyre, BAJ NÉLKÜL, a mellénk érkeznie. Ekkor elővett, és benyomott egy Bomba SzeletetÒ, amit egy kis C4 Energiaitallal(Répaízű)Ò öblített le.

- Na, gyakjunk. – böfögte ki.

- Ejnye, Nyuszi! Ne legyél ilyen illetlen!

- Ha te teleporttal jöttél, akkor otthagytad Lloth mamuszát? –jutott eszembe hirtelen - Még szerencse, hogy Fefceman még magával hozhatja azt is.

- Itt vagyunk a célnál! Csak a nyúlpásztor és a pulija van itt. Javaslok egy elsöprő frontális támadást, vagy ha éppen háttal áll nekünk, egye fene, legyen hátbatámadás, de hősiesen!

Ezzel kirontottam a bokrok közül, félelmetes csatakiáltásomat csak suttogva, nehogy felfigyeljen rám:

- Jó nap ez a halálodra!

Majd a következő pillanatban orra buktam egy kiálló gyökérben. Felugrottam és folytattam iszonytató rohamom.

Egészen amíg bele nem estem egy kis mélyedésbe.

De most már tényleg semmi sem állhatott utamba.

Egyvalakit leszámítva.

Látva bénázásom, Nyuszi lazán felemelte a réplazamaágyúját, és grillcsibét csinált a Nyúlpásztorból.

- Erről ennyit.

Ekkor szörnyű dolog történt. Előjött a puli, kezében a híres armageddon penge, lesújtott, és 1 kilométer körzetben mindent elpusztított. Még Nyuszit is, ami mondjuk szép teljesítmény. Ám, Nyuszinak ehhez azért volt némi hozzászólása. Karórája hirtelen bippegni kezdett, és beindult a hihetetlen erejű varázstárgy, a... Quickloader. Az idő elkezdett visszafele pörögni, és Nyuszi az események tudatában előrekészülve a Hatalmas pulira, előszedte táskájából a dearmageddonizálót, és így nem hatott a varázs. Ekkor nyuszi elővette BFG-jét (tehát volt nála két pisztoly, egy réplazmaágyú, és ez, már csak kétmilliárd tölténnyel) A puliból már csak salakos kátrány maradt.

- Mehetünk. - pöfögte, miközben egy szivart nyomott a pofájába.

Lloth csak állt ott, ahova a Nyúlcipőben érkezett. Nem igazán fogta még fel, mi is történt.

Végül Fefceman is befutott:

- Meghoztam a Lloth-féle nyuszimamuszod – kezdte, majd körülnézett -....affranc, megint lemaradtam valamiről. Kösz nyuszi Nukem, most már hogy vallatjuk a pásztort, és hogy statuálunk vele szörnyű példát minden ellenségünknek? Pedig olyan szép tárgyalást akartam. Nna mindegy. – vont vállat - Hol vannak az ártatlan megmenteni való nyuszik?

A nyuszik úgy néz ki, valami csoda folytán túlélték a körülöttük felcsapó robbanásokat. Boldogan üdvözölték Xelorent. A kitermelt répát az emberek még nem szállították el, így elkoboztuk, mint egyes számú bizonyítékot.

A Húsvéti Nyuszi Tojását Fefceman magával vitte megvizsgálni.

Lloth úgy döntött, hogy hosszú, naggggyon hosssszú szabadságot vesz ki ennyi sokk után.

Én pedig elhatároztam, hogy egy héten belül visszatérek az üregekbe egy kutatócsapattal.



* Brutal Bunny Bodyguards

* Az első generációs egyedek ugyan még rendelkeztek szaglással, de ez tömeges pusztulásukhoz vezetett, mert a bűzük még saját maguk számára is elviselhetetlen volt.

*ÒA Bomba Szelet és a C4 Energiaital(Répaízű) kizárólagos gyártási és forgalmazási  Igen, abban!

joga a Giga Multinational & Co tulajdonát képezi.

 

 
RPG.HU
 
Szavazás
HOL LEGYEN A FŐ FÓRUM????

Itt a saját honlapon (4 / 33%)
Maradjunk a forum.rpg.hu-n (8 / 67%)

Szavazatok száma: 12

Létrehozás időpontja:
2005-11-30 18:14:26

Szavazás lezárva:
2005-12-05 18:01:12


Lezárt szavazások
 
Kalandok
 
Fórumok
 
Felszerelés
 
Óra
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?